Külső feed

Houston we have a problem

Utolsó kommentek

Nincs történet? Nincs íve az elbeszéléseinknek? Hát mért nem tetszik olyan életet élni, amelynek íve van? Csak idő kérdése.

2010.02.09. 10:31 Babelszucs

Bólints Tibi!

Címkék: sport foci úszás golf vizilabda nyilasi tibi gyerek sportolás

Öt éves kor körül adva van a sport-kérdés. Valaki előbb beindul, és pár hónaposan jár úszni a gyerekkel, vagy két-háromévesen leküldi a fekete pályán a gyerekét. Nekem nagyon bizar térdig érő vízben hajlongva állni a többi egyrészes fürdőruhás, kissé lepattant Anyukával várva, hogy legyen egy botrány amikor valamelyik gyereknek elengd a pelus és elindul a "korhadt fatönk a Dunán." (Ezt szó szerint idéztem egy úszos anyutól.) A nagyobbik volt az első kisérleti alany, a kisebbikkel minden máshogy történt.

Részünkről maradt az öt éves kori úszás, ami ugye alapvető egy gyereknél, e mellé kellett valami szabadon választhatót találni. Kezdetben volt a tenisz, ami az óvodában zajlott I. bácsival. Pár óra után leesett neki, hogy középsős lévén a kis labdákkal való koordináció nem a legkönnyebb. Gyakorlatilag végigröhögték az egész órát, majd mikor ezt is megunta, akkor közölte I. bácsival, hogy totál unalmas az egész, és ő akkor nem járna többet. (Mond meg, hogy mit gondolsz fiam!) Aztán jött az ősztől tavaszig tartó síedzés hétvégenként, ami átment futóedzésbe. Az teljesen oké volt, benne volt a kemény magban (3-4 gyerek), akik a legnagyobb hóban is futottak hegyre fel, völgybe le. Aztán benézett egy kis foci. Gondolom, minden fiú focizik ebben a korban. Ebből egyenesen következett, hogy őszre fel kellett hajtani egy gyerek focit edzővel, műfűvel. Az első edzést Z. bácsi kész koncepcióval és nagyon rutinosan vezette. V. lábszárvédőben, zokniban, pálya szélén vizesüveg. (Inni és hajat vizezni!) A nézők nagyjából két csoport: focista lesz a fiúból, nem lesz focista a fiúból. Hegyvidék SE. A focinál az alapvetés az volt, hogy kellene egy közösségi sport, ami nem az oviban van (egyéb kortársak behatóbb ismerete végett) és kellőképpen fokozza az adrenalinszintet (szülőknek a pálya szélén), kissé fáraszt, valamint ügyesebbé tesz. Az már biztos, hogy a gyerek nem lesz focista, de eddig bevált a heti kétszeri „bőrrúgás”. Minden alkalommal beöltözött lábszárvédő meg ilyenek, öntözte a fejét vízzel, amikor csak volt rá mód és lehetőség. Az első két alkalommal gyakorlatilag egyáltalán nem ért labdát a lába (a végén van a meccs, amikor azért nem árt, ha belerúg néha), ezért hazafelé „rákérdeztem”, hogy nem zavarja-e ez a tény. Mondta, hogy jelenleg hátvéd, és majd észre fogom venni, amikor nem. A következőkben rohamosan javult a helyzet, pl. iszonyú teátrális rákészüléssel kétszer is ő rúgta a szögletet, ezer évig futott neki, mindenki őt várta. Szerintem az még nem százas mindenkinek, hogyha a zöldek rúgnak, akkor a kékeknek támadni kellene, de lehet, hogy ez csak rosszindulat. A végén esküdni mernék, hogy körül is nézett, hogy ki látta. Aztán lőtt egy gólt. Így egyszerűen leírva. Szerényen. Tömegjelenet a kapu előtt, valahogy odavetődött (nem foci értelemben), nézegetett, majd góóól. Nekem úgy tűnt, hogyha én nem éljenzek (éppen odanéztem, mert azért a pálya szélén folyik a női traccs), akkor észre sem veszi. Egy hónapig járt focizni. 

Aztán négy év úszás után (9 éves kornál tartunk) közölte, hogy vége, elég volt. Szigorú Anya mintha meg sem hallotta volna, egyenesen a Sportmax-ba tartott, ahol V. átesett egy felmérőn, ahol kiderült, hogy a leghaladóbb csoportba tartozik. Kikászálódótt a medencéből, majd: - Óh, elnézést, most jutott eszembe, hogy én vizilabdára jöttem.- mondta az úszó edzőnek és nekem. Haladtunk a vizilabda olimpikon felé, azért memgkérdeztem, hogy akkor most mivan. - Anya, unom az oda-vissza úszást, nem az én stílusom ez. Az edző mondta, hogy ússzon újra néhány "felmérő" hosszt. Hiába mondtam, hogy két perce úszott két medencével arrébb egy bemutatót, mindegy volt. Ez olyan, mint a vérvétel: ha más dokihoz mész, újra vért vesznek, mert nem hisznek az elsőben. Amikor a pillangó következett, kicsit aggódtam, mert tök magabiztosan beugrott a vízbe, miközben tudtam, hogy soha nem tanulta. Féltávnál lelepleztem és szóltam az edzőnek, hogy vegye ezt egy improvizációs kisérletnek. Azóta ide jár vizilabdázni. Kedd-csütörtök, néha szerda is. Hétfőn nem, mert szerinte egy normális ember hétfőn és pénteken nem sportol... Nincsenek hétvégi meccsek, ami neki alapvetően fontos, mivel a hétvégéi (kivéve dec.-febr.) FOGLALTAK.

Azért foglaltak, mert miden hétvégén golfozik. Két éve Scooby-Doo golfozott az egyik filmjében és akkor találta ki, hogy ő is kipróbálná. A tavalyi évben több versenyen is részt vett elég szép eredményekkel. A szezonban hetente háromszor kint van a pályán nyáron szinte mindennap. Képes 36 fokban is órákat gyalogolni a pályán, majd visszaérve még elütni néhány kosár labdát. Legalábbis ez volt tavaly.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://idokerdese.blog.hu/api/trackback/id/tr41741494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása